A falu a Zichy – család lángi uradalmának egyik önálló gazdasága volt. A XIX-XX. század fordulóján a nagylángi uradalom súlyos anyagi nehézségekkel küzdött, és a válság megoldását a kislángi gazdaság eladásában látta. Zichy János a gazdaságot parcellázás útján kívánta értékesíteni. A terveket 1902-re kidolgozta, majd 1904 és 1906 között parcellázták ki a területet. Kezdetben a falu közigazgatásilag még Nagylánghoz tartozott, végül 1913-ban véglegesen önállóságot kapott, és május 21-én nagyközséget alapított.
Kisláng tehát falutörténeti szempontból bő száz éves múltra tekinthet vissza, de fennmaradt források bizonyítják, hogy az ezt megelőző időszakban is lakott volt.
A Lipszky János térképészeti vállalkozás által 1806-ban kiadott Mappa generalis regni Hungariae térképén „pagi” – azaz falunak jelölve szerepel. Ez azért jelentős, mert nem egyszerűen csak puszta volt.
Még korábbi évszámmal találkozunk, amikor a helység nevének eredetére vonatkozó elképzeléseket kutatjuk. A lángi lakosok közül sokan úgy gondolják, hogy a falu neve a láng, lobogó tűz szavakkal áll kapcsolatban. A múlt század közepe táján a lángi lakosok között még élt a „tüzes ember” mondája. Eszerint a tüzes ember láng alakjában jelent meg a lapályon, s róla kapta a falu a nevét. Valójában a Láng helynév személynévből keletkezett: 1279-ben Langueus vezetéknevű család volt a mai Kisláng területének birtokosa. A nyelvészek szerint egy másik lehetőség a szláv eredet, amely a „liget, kis erdő” jelentést véli felfedezni benne..
A lángi uradalmat a 18. század közepén, a majorsági gazdálkodás kiterjesztése idején fejlesztették ki. A Zichy uradalomlángi birtokán, melyet Lángból kormányoztak, több major létesült, és ezek egyike volt Külsőláng (másképpen Pusztaláng), a későbbi Kisláng. Meghatározza egy irat Kisláng határát is. Eszerint Herpahalmon innét lévő barázdától az Őzállóhalomig terjed a puszta. A Herpahalom egy „kerekded verem, melyet Kúthelynek is” neveztek. A bérlő a birtokán kívül még 100 szarvasmarhát, 50 sertést is tartott Kislángon, továbbá 200-200 pozsonyi mérő nagyságú területet vetett el őszi és tavaszi gabonával. A pusztán volt még szántóföldi terület, de ezeket a bérlő nem használta, és a földeket az urasági jobbágyoknak engedte át. A jobbágyok a bérlőnek a szántóföldek használatáért dézsmát fizettek. A kislángi réteken 200 boglya szénát kaszáltak a béresek a bérlőnek. A bérlő 1767-ben 1000 forint árendát fizetett a Zichy családnak Kisláng használata fejében. Egy 1788-as leírás szerint a majorban egy szilárd anyagból álló épület állt, a legelők általában alkalmasak a legeltetésre, az út Dég és Soponya, valamint Ősi csárda felé járható. A pusztát a Herpahalomról lehet szemmel tartani. Ebben az évben 29 katolikus lakos élt Külső (Kis) –lángon, amely Belső (Nagy)-láng filiája volt. 1828-ban a lángi uradalom tulajdonosa Zichy János, akinek fiai: János, György, Kamill és Alfréd voltak, akik atyjuk halála után a birtokot átvették, és 1848-ban is osztatlan állapotban kezelték a birtokot. 1841-től tudjuk, hogy Kisláng-pusztán iskola is működött. A tanulók száma 22, a tanító neve: Krausz Mihály. Az iskola épülete jó állapotban van. Az iskola látogatásáról szolgabíró számolt be a megyei közgyűlésen. Elmondotta, hogy itt felekezeti megosztottság nincs, a katolikus és a református szülők ugyanoda küldik gyermeküket tanulni. Kislángot 1830-ban 152 fő lakta, de 1838-ban már 277 főt találunk a feljegyzésekben. 1830-ban a vallási megoszlás szinte egyenlő a katolikusok és a reformátusok között. A lakosok valamennyien uradalmi alkalmazottak. 1838-ban 90 keresőt tűntetnek fel, akik cselédek, béresek és pásztorok. 1850-ben 173, 1857-ben 350 (körüli) a népesség. 1870-ben 747 személyt írtak össze, akik cselédek, pásztorok, bojtárok, kocsisok, kertészek, bivalyosok voltak. 1900-ban 920 fő lakta, ekkor a kislángi uradalmat a Deutsch család bérelte.
1903-ban megkezdték a parcellázáshoz a telepesek toborzását, elsősorban Fejér megyei helységekből (Dég, Cece, Alap, Kálóz, Sárkeresztúr, Sárszentmiklós). 1200 négyszögöles parcellákat alakítottak ki. Egy parcella 600 koronába került. Az Agrárbank a telepeseknek 50 évre kölcsönt nyújtott. Legalább 2 magyar hold földet kellett minden telepesnek megvásárolni. A község belterületét a kislángi kastélytól a Léleklátó-tóig alakították ki. Itt már akkoriban széles út húzódott.
A keresztutcákba iparosok kerültek, az utcasarkokon kereskedők nyitottak üzleteket. Az utcákban putrit építeni nem lehetett, a kisbirtokos házán egy, a középbirtokos házán két ablakot volt kötelező létesíteni. A középületeket elbontott uradalmi épületek anyagaiból emelték.
A telepítések révén 1906-ban már 2000 körüli a lakosok száma. 1913-ig Kisláng külterületi hely, Nagyláng határában. 1913-ban nagyközség, területe 6039 magyar hold, 1985-ben az átcsatolásokkal (Káloztól, Dégtől) 5306 hektár lett (belterület: 44 ha, külterület: 4866 ha)
Forrás: Németh Zsuzsa: A paraszti kultúra emlékei egy 1906-ban alapított falu történetében, Magyarország megyei kézikönyvei 6.